asszonypajtás

vidám főzés, koszt, pénz

Tortellini in brodo

2021. március 28. 13:16 - BalázsBarbi

Mifelénk brodóleves

Nemrég már érzelegtem róla, milyen jó érzés tervezgetni a főzést, pláne akkor, ha valami olyanról fantáziál az ember, amihez idő és aprólékosság kell. Nekem mostanában ez a kikapcsolódás egyik legjobb módja: az elmúlt hetem hullámvölgyeiben például többször is átgondoltam, milyen klassz is lesz, amikor a hétvégén - ahogy itthon hívjuk - brodólevest fogok csinálni. Jó is volt.

2_1.jpg

 

A brodóleves elnevezés persze úgy hülyeség, ahogy van, a brodo (lásd még broth, bouillon) tulajdonképpen alaplé, és a finomság, amit csinálok ilyen alaplébe főzött tortelliniket jelen. A neve rendesen az, hogy tortellini in brodo és isteni finom. Néhány éve anyósommal, férjemmel és lányommal voltunk Bolognában. Az egyik kedvenc utam volt mind közül, már csak azért is, mert ott ettem, ettünk először ilyen finomságot. Amikor tányérra kerül, egyszerű ételnek néz ki, de azért elég pepecselős, nem véletlen, hogy az olaszoknál is sokszor az ünnepi, például húsvéti vagy karácsonyi menü része. A levest tegnap este megfőztem, de ma még így is volt vele legalább egy óra munkám, míg tésztát gyúrtam, tölteléket készítettem, töltöttem, formáltam. 

Autentikusságot kérlek, ne kérjetek számon rajta.  Az eredeti ugyanis másképp készül, mint az enyém: csirkealaplébe főzött tortellini tölteléke sertésalapú, a húst ráadásul előtte meg is sütik, meg jön bele sonka, hagyma... Én viszont nem tudom, miben használhatnám el a levesben főtt finomságokat, így improvizálok és ha már ott vannak, hát azokból lesz a tortellini tölteléke. A parmezántól szerintem megkapják azt a plusz testesebb ízt, szerintem simán tök jó így. 

Mielőtt rátérnék a receptre, és ha már improvizáció: biztos ismeritek Bobby McFerrint. Ha máshonnan nem, hát a 88-as Don’t worry be happy című számról. Szeretem azt is, de őt nem elsősorban azért, hanem azért, ahogy az emberi hanggal - a sajátjával, a közönségével vagy egy gigakóruséval - bánik. Elképesztően jól improvizál, a beatboxtól a mongol torokének-szerűségen és a jódlin át a didgeridooéig kb. minden hangot ki tud magából csikarni, közönségét meg hangszerként vagy élő loopként használja. Egészen zseniális és hihetetlenül szórakoztató. Többször járt már Magyarországon, de én sajnos még egyszer sem láttam élőben, pedig nagyon el tudnám képzelni, hogy ott csillagszeműsködök az első sorban. Na majd egyszer talán ilyen is ilyen is lesz.

 

Addig is, meg amíg brodólevest csináltok, hallgassátok!

Megígértem, hogy húsvétig böjtös ételeket fogok posztolni, ezért kétféle: vega és nem vega verzióban is leírom, hogy néz ki egy ilyen brodóleves, aztán rátok bízom, hogy melyiket csináljátok meg. 

Hozzávalók a leveshez és a töltelékhez nem vegáknak:

4 csirkeszárny

3 sárgarépa

2 fehérrépa

1 zeller

1 paprika

egy paradicsom

1 gerezd fokhagyma

1 kis fej hagyma

bors

petrezselyem

egy evőkanál parmezán

 

Hozzávalók a leveshez és a töltelékhez vegáknak:

a csirkeszárnyon kívül minden más, minél többféle zöldséggel

egy kanál prézli

 

Hozzávalók a tésztához:

20 deka liszt

2 tojás

ha szükséges pici víz

Kövezzetek meg, de nekem nincs fix húsleves receptem. Az alapokon túl (zeller és a gyökerek) kb. mindent beleteszek, amit találok, ha lenne itthon pl. káposzta, vagy karalábé, simán beledobnám, néha krumplit is szoktam, paradicsom meg paprika csak akkor jön bele, ha van, most meg volt.  Ja és kövezzetek meg még alaposabban, de mivel jellemzően csirkehúslevest szoktam főzni egy-egy plusz csonttal, egyszerre teszek mindent a fazékba, nem főzöm külön meg a húst, pláne nem öntöm le az első levet, és mégis: lassan, türelmesen főzve szerintem szép lesz a levesem és a zöldségek se esnek szét.

Szóval a brodóleves úgy kezdődik, hogy hús-  vagy zöldséglevest főzök, leszűröm és a tiszta levet félreteszem. 

Az alkatrészekből kétféle, egy vega és egy nem vega tölteléket készítek. A vegához sárgarépát és kicsi fehérrépát pürésítek, adok hozzá sót, borsot, parmezánt és egy kis prézlit, hogy a nedvességet kicsit felszívja. Meg is kóstolom, mert akkor jó, ha erős, karakteres, parmezános íze van. 

A húsos töltelékhez a szárnyhúsokat és egy répát, na meg sót, borsot és parmezánt dolgozok össze aprítóban, ez jó száraz, nem kell bele prézli, itt is kóstolok!

Tésztát gyúrok 20 deka lisztből, két tojásból kiskanál sóból, ha szükséges, kiskanálnyi vizet adok hozzá. Szép sárga, kemény, de sima tészta a cél. Ha kész van, egy kis műanyag tasakban a hűtőbe teszem pihenni. Fél óra múlva előveszem, négy részletben nagyon vékonyra nyújtom (ez nem könnyű, mert eltűnt a tésztagépem, de kondizni ma már legalább nem kell), kis négyzeteket vágok és a közepükre tett mikronnyi töltelékkel megtöltöm, háromszögbe, majd nagyikendó formára hajtom. Ha a nagyikendő forma nem elég érzékletes, itt meg tudjátok nézni, hogy formál egy profi. Az enyém nem ilyen szép, mert nem tudtam ennyire vékonyra elnyújtani; most már muszáj megkeresnem azt a gépet.


Ha kész, hagyom még kicsit pihenni őket, majd sós vízben kifőzöm. Azért nem a levesben, mert nem akarom, hogy zavaros legyen tőle vagy valami. Tálaláskor a tányér aljra szedett tortellinikre merem rá a levest. 

A vega, a nem vega és a félvega is isteni, egy adag ára meg kábé 300 forint. 

Ha szereted a blogot, kövess az asszonypajtás instán és facebookon is és gyere főzni az asszonypajtás receptklubba! 



 

Szólj hozzá!
Címkék: leves olasz tészta

A bejegyzés trackback címe:

https://asszonypajtas.blog.hu/api/trackback/id/tr6216482678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása