Nagyon szeretem a házias édességeket - szerintem már áradoztam róla itt is, hogy egy mákos guba, egy máglyarakás vagy egy aranygaluska simán übereli nálam a legkifinomultabb cukrászsütiket, musszokat, ilyen-olyan textúrákat, ropogós rétegeket és ganázsokat, amik amúgy persze szintén nem piskóták. A madártej pedig mindent visz, mert nagyjából a kettő metszéspontjánál helyezkedik el: házias, mert nem jutna eszembe étteremben kérni ilyet, viszont alapból francia és nagyon is franciás: könnyed, elragadó és csinos.
Kevés nagyobb luxust tudok elképzelni annál, mint hogy vasárnap ebéd után csak úgy odasétálsz a hűtőhöz és előkapsz egy hűvös, édes és krémes csodadesszertet, amivel már csak annyi a dolgod, hogy tálkába, pohárba szedd és bekanalazd.
Nem is eresztem most bő lére, mert még sok dolog van mára és ami a madártejről eszembe jut, a kanalazáskor jövő érzés és hangulat mind benne van ebben a dalban.
Hozzávalók két szép adaghoz
fél liter tej
három tojás
csipet só
2-3 evőkanál cukor a sárgájához (én nem szeretem, ha nagyon édes, kettővel nekem tök jó, de ha édesszájú vagy, inkább hárommal lesz jó)
1 evőkanál porcukor a fehérjéhez
1 teáskanál vaníliakivonat (vagy 1 rúd vanília vagy 1 tasak bourbon vaníliás cukor)
A tojásokat szétválasztom, a sárgákat a cukorral habosra keverem. Egy lábasban felteszem melegedni a tejet és hozzáadom a vaníliakivonatot is. (Itt olvasd el, hogy tudsz ilyet csinálni otthon, itt azt, hogy érdemes eljárni, ha rúddal csinálnád, ha meg vaníliás cukrot teszel bele (szerintem a oetker bourbon vaníliás cukra amúgy tök jó) akkor egy fél kanálnyit vegyél vissza a cukorból.)
Ha a tej szemlátomást melegszik, elkezd gőzölni és a tetején vékony habszerűség kezd kialakulni, akkor nagyon lassan, cseppről cseppre hozzákeverem a cukros tojássárgáját. Lassan, kis lángon és kitartóan keverem és amikor elkezd sűrűsödni, akkor leveszem a tűzről - tegnap ki is vittem az erkélyre, hogy ott hűljön.
Egy másik edényben enyhén sós vizet forralok (a külön főzést amúgy épp a fentebb linkelt sóborsos receptből vettem, sokan a tejben főzik meg a galuskákat), a tojásfehérjéből a cukorral kemény habot verek és forró, de nem lobogó vízbe szaggatom a galuskákat. Én csak nagyon rövid ideig főzöm őket: ahogy bedobom, egyből megduzzadnak, várok pár pillanatot, akkor kanállal gyorsan átfordítom és további néhány másodperc után szűrőre teszem őket. Ha kész és ezek is kihűltek, a sodó tetejére pakolom őket és az egészet egy éjszakára a hűtőbe teszem. Tálaláskor szeretem fahéjjal is megszórni, de ez nem alaptartozék.
Másnap ebéd után előveszem és nagyon nagyon hálás vagyok magamnak.
Egy adag ára kb. 300 forint.
Ha szereted a blogot, kövess az asszonypajtás instán és facebookon is és gyere főzni az asszonypajtás receptklubba!
