Ha valaha főztél paradicsomszószos ételt, biztos ismerős a jelenség: a sűrű szaft (még ha nem is forralod a legmagasabb fokozaton) egy ponton életveszélyes iszapfortyogóvá válik. Ha nem feded le, nemcsak a közvetlen környezete lesz csupa piros maszat, de könnyen téged is megégethet a sűrű, forró anyag.

Az persze rendben van, hogy forr, készüljön csak. De mire ez a nagy felhajtás? És miért pont a paradicsomszósz ilyen heves természetű? Miután tegnap egy forró csepp csak pár milliméterrel mellőzte el a szememet (az elmellőz kifejezést miskolci-borsodi ismerőseimtől hallottam és nem erre használják, hanem arra, hogy valaki mellett elmegy), gondoltam, utánanézek.

Miért fortyog a paradicsomszósz?

A válasz tulajdonképpen pofonegyszerű. Forralás során - akár vizet, akár más, annál jóval sűrűbb, sűrűn folyó anyagot melegítünk, légbuborékok keletkeznek, amik a folyadék felszíne felé igyekeznek. Víz esetében egyszerű a dolguk, mert az anyag viszonylag kicsi ellenállása miatt könnyen a felszínre pukkannak. A sűrű paradicsomszószban viszont jóval nagyobb ellenerőt kell legyőzniük. A nyomás egyre nő, és amikor a buboréknak végre sikerül kitörnie, valóban robbanásszerű az eredmény. Kár, hogy az izgalmas fizikából a fakanál mellett csak annyit érzékelsz, hogy valaki forró trutyit köpköd rád.

Jó, de főzünk más sűrű ételt, ragut is, ott miért nem tapasztaljuk ezt?

Tapasztaljuk, csak nem ilyen hevesen. A paradicsomszósz állítólag azért olyan tűzről pattant, mert ez a zöldséggyümölcs nagyon sok pektint tartalmaz, ami - nem véletlenül használják az élelmiszeriparban is zselésítésre - a szószban szinte olyan, mint a ragasztó: még sűrűbbé, a buboréknak ellenállóbbá teszi az anyagot.  Vagyis, bár egy gombamártásban is küzdelmes a buborék élete, olyan nehéz dolga, mint a bolognaiban csak néhány helyen; mondjuk egy jó sűrű lekvárban van.

Mit lehet tenni?

Érdemben nem sok mindent. Minél alacsonyabb a láng, annál kevésbé heves a fröcsögés, de még alacsony hőfokon is ki-kiköpköd a szósz. Valamit javít a folyamatos kevergetés is, mert ez segít a buborékoknak szelídebben előre törniük, de ezzel meg ott a kockázat, hogy te fogsz lefröcskölődni. Próbálkozhatsz azzal a lapos, hálószerű olajfogóval is, ha van otthon olyanod és persze ott van a jó öreg fedő: míg rajta van az edényen, vidáman állja a fröcskölésrohamot. .

A fotót az unplash nevű fotótárból vettem, egy David Clode nevű forma csinálta rólam közvetlenül azután, hogy majdnem kiverte a szemem a szósz.

 Ha szereted a blogot, kövess az asszonypajtás instán és facebookon is és gyere főzni az asszonypajtás receptklubba!