asszonypajtás

vidám főzés, koszt, pénz

Isteni zöldborsós csirkepörkölt

2021. február 14. 17:10 - BalázsBarbi

Sűrő, krémes szafttal

A csirkepörköltet hét közben szoktam megkívánni, ami egyrészt rossz, mert este 6-7 körül már nem állok neki,  másrészt jó, mert így mire eljön a hétvége, már nagyon rá vagyok kattanva. Most kedd óra forog a fejemben, hogy jó lenne enni majd a héten. 

 

20210213_172009.jpg

 

Méghozzá nem is akárhogyan, hanem zöldborsósan, mert az még a simánál is finomabb! Lányomnak, aki nem eszik húst, viszonylag sokszor csinálok borsópörköltet és azt is nagyon szeretem, de a borsó édeskés íze még jobban kijön egy egyébként testesebb ízű, kicsit zsírosabb, húsos ételben. Nem tudom, hogy egyébként hagyományosan cigány étel-e, vagy hogy rendszeresen szoktak-e főzni ilyet a roma háztartásokban, én mindenesetre -  a mára sajnos megboldogult -  Hollywood terasz nevű kifőzdében ettem ebből a legjobbat. A munkahelyemtől pár percre lévő helyet néhány cigány asszony vezette és ahogy visszaemlékszem, ilyen borsós csirke vagy sertés, néha máj tuti, hogy mindig egyes nap volt az étlapon. 

Erről a szuper kajáról, meg a kifőzde mosolygós háziasszonyairól eszembe jutott a Parno Graszt. Nemcsak azért szeretem őket, mert a zenéjük szerintem az egyik legjobban fogyasztható és táncolható népzene/tánczene/világzene, de azért is, mert tavaly ilyenkor volt alkalmam találkozni a zenekarvezető Oláh Józsival és az az interjú az egyik kedvenc beszélgetésem volt 2020-ban. Józsi vicces és izgalmas riportalany, aki nagyon érdekes dolgokat mesélt a több mint 30 éves zenekar sztorijáról (mogyoróhéjban: a szabolcsi Paszabról indultak, megjárták Párizst, New Yorkot és beszélgetésünkkor épp egy Müpa koncertre készültek) és arról, hogy “Eredetileg cigányoknak akartunk zenélni, csak végül nem úgy lett.”

Be is teszek ide egy klassz számot tőlük, remélem bennetek is felkel a vágy, hogy pörköltet csináljatok, táncoljatok vagy beálljatok kannázni. 

 

A borsós csirkepörkölt

 

Hozzávalók két főre:

3 fej hagyma

1 gerezd fokhagyma

1 szép nagy tv paprika

egy evőkanál zsír

30 deka zöldborsó (most fagyasztott)

bors

kömény

pirospaprika

egy fokhagyma

2 csirke alsó comb és egy fél kisebb mell 

 

A zsírt felolvasztom, rádobom a köményt, a nagyon apróra vágott hagymát, fokhagymát és a paprikát, majd a csirkét is és magas lángon kicsit odapörkölök mindent. Ha megpirult, közepesre állítom a lángot, felöntöm az egészet vízzel, adok hozzá sót és paprikát és két-háromszor elfőzöm a levet, míg jó sűrű nem lesz. (Ha nagyon biztosra akarok menni, akkor ezen a ponton leturmixolom az egészet), majd hozzáadom a borsót is.  Amikor a hús már majdnem leesik a csontról, akkor kész is. Nokedlivel szeretem enni, de nem lett rossz ezzel a szélesmetélttel  sem, na meg egy kis tejföl sem rontja el. Sőt. Krémes, sűrű, édes egyszerre sós és édes, benne van a kezdeti "odakapás íze" - nagyon tartalmas és jó étel szerintem. 

Egy adag ára körülbelül 450 forint.

Ha szereted a blogot, kövess az asszonypajtás instán és facebookon is és gyere főzni az asszonypajtás receptklubba! 

Szólj hozzá!

Pihe-puha lángos otthon

2021. február 11. 20:04 - BalázsBarbi

Foszlós, nem olajos

Nem tudom, miért épp nyári étel a lángos. Persze nem tagadom, hogy én se megyek haza a Balatonról vagy strandról egy jó sajtos-tejfölös nélkül, de ilyenkor inkább a pavlovi reflexek indulnak be: az ember meghallja a visítva csobbanás hangját és rögtön a büfé felé kell kanyarodnia. Pedig télen igazából még jobban esnek ezek a tartalmas ételek és az olaj fölött is kevésbé deprimáló álldogálni, ha nincs eleve negyven fok. 

149016256_914227596071507_2053969882964519591_n.jpg

 

Milyen szerencse, hogy olyan idő lett, hogy Amundsennek éreztem magam! Így nem volt kérdés, hogy ma van az évi rendes lángosnap. Többféle lángos-megközelítés létezik és nem állítom, hogy egyik vagy másik fajta jobb. De az egészen biztos, hogy én a pufi, foszlós verzióra szavazok a rósejbniszerűvel szemben és ez a recept ilyen lángosokat fog eredményezni.

A rósejbniről jut eszembe, hogy nagymamám mennyi sváb meg jiddis szót használt (akkor persze nem tudtam, hogy ezek azok). Egyrészt, mert részben sváb felmenői voltak, másrészt azért, mert kiskorában egy belvárosi társasházban éltek és ott volt egy jiddist beszélő idős házaspár, akikhez sokat átjárt. (1923-mas születésű nagymamámat amúgy ne tipikus joviális és gömbölyű nagyinak képzeljétek el, pláne ne higgyétek, hogy különösebben ízesen beszélt volna, teljesen pestiesen beszélt, idős korában is nálam magasabb, vékony nő volt. Ja, és még egy disclaimer: szerintem elég nehéz lehet már kibogozni ezeknek a szavaknak az eredetét, sokan használják ezeket sokfelé, én se nyelvész, se semmiféle szempontból hozzáértő nem vagyok, szóval remélem, senki sem izgatja fel magát ezen a rövid listán, ami a mai bónusz.)

Mindenesetre én tőle tudom nemcsak a rósejbnit, de azt is, hogy a kenyérvég az sercli, akinek stikkje van, az bolond, hogy a blődli az butaság, a káposztás tészta az cvekedli, a glancol az csinosít: “de ki vagy glancolva”, a spulni az egy tekercs cérna, a slafrok házikabát vagy köpeny, a bóvli ócskaság, a kóser az jó, a gefilte fish az töltött hal (nem tudom, erre miért emlékszem, mert ezt egészen biztos, hogy soha életemben nem csinált, tán csak neki is megmaradt ez a név), a krach az csőd, aki lébecol, az csak úgy teng-leng az életben, a pacák férfi, a stika meg titok. 

És akkor jönnek a pihe-puha lángos titkai is. 

Hozzávalók 3 főre (juhú, ezt kivételesen mindhárman esszük) 

30 deka liszt

1 tk só

1 deci víz (ez közelítő, sok függ a liszttől, inkább mérj bő egy decit)

1 deci tejszín (ez volt itthon, de lehet tejföl is, akkor kicsi víz még kell)

pici cukor

kb, egyharmad friss élesztő

egy evőkanál vodka (mint a fánknál: kevesebb olajat fog beszívni)

egy evőkanál olaj a tésztába

olaj a sütéshez

Az élesztőt a langyos vízben felfuttatom, a száraz hozzávalókat a jól bevált ikeás bödönben összekeverem, majd hozzáadom, a vizet és a tejszínt. Alaposan agyonkavarom tésztát, ami - vigyázat, nagyon lágy, kelesztés előtt főleg nem olyan, amit könnyen nyújtani lehet, vagy ilyesmi. A fakanállal alaposan megdolgozott tésztát kiborítom egy lisztezett deszkára (ha ilyenkor még nagyon nokedli lenne, akkor mehet bele egy kis liszt, de csak óvatosan), majd itt belegyúrom az olajat is. Ha ez kész, remélhetőleg van egy nagyon puha,  de azért összeállt tésztám, amit most visszateszek az edénybe és meleg helyen egy óráig kelesztek. Ha megkelt és még rezgőbb, levegősebb, akkor hat pici gombócba osztom és letakarva még addig pihentetem míg előkészítem és felmelegítem az olajat. Ha az olaj jó meleg (8-as fokozaton csináltam), kézzel tenyérnyi lángost formázok, jól széthúzkodom és mehet az olajba. Nagyon hamar megsül az egyik oldal, gyors fordítás és jöhet a másik, csöpögni meg megy a szűrőbe. 

Nekem alap, hogy sajtos-tejfölös, alatta fokhagymás olajjal, de jó simán, csak ezzel, csak azzal, kolbászkrémmel, de még tejfölös túróval is. 

Egy adag (két kicsi vagy egy nagy) ára feltétestül kb. 250 forint.

Ha szereted a blogot, kövess az asszonypajtás instán és facebookon is és gyere főzni az asszonypajtás receptklubba! 

Szólj hozzá!

Brownie, ahogy én szeretem

2021. február 07. 12:51 - BalázsBarbi

Főleg vasárnap délután

Vasárnapi süti, hm...

Ha engem kérdeztek, nem is ebéd után esik a legjobban, hanem egy esetleges délutáni szunyókálás befejeztével, kávé mellé. Főleg, ha valami jó kis csokis finomságról, mondjuk brownie-ról van szó. 

kepp_masolata.jpg

Nem mondhatnám, hogy tudományos konyhát viszek, de azt még én is elfogadom, hogy a sütikkel kapcsolatban érdemes az eszét használnia az embernek. Amikor például brownie készül, jó ha eldöntöm, hogy ragacsos, lapos és sűrű verziót, vagy inkább csokitortásabb kiadást szeretnék: ez a süti alapvetően tök egyszerű és nem is kell hozzá sok minden (csoki, kakaó, liszt, tojás, cukor, só és vaj), de az arányok azért másak attól függően, hogy melyik típus jön be leginkább. Én a ragacsos verziót szeretem és emiatt arányban több csokit, vajat és kakaót, de kevesebb lisztet használok. 

Bocs, de a ragacsról eszembe jut a Ragacs Tragacs. Emlékeztek, ismeritek? A mesekönyv-sorozat, amiben egy veterán autó kalandjairól van szó, Val Biro, vagyis Bíró Bálint István író, grafikus nevéhez fűződik. A tehetős családból származó Birót szülei még a második világháború előtt Angliába küldték tanulni, ott is ragadt, szabadúszó illusztrátorként végig ott is dolgozott, és veteránautó-rajongóként 1966 és 2001 között összesen 37 kötetnyi sztorit jelentetett meg Austin Clifton Heavy 12-4 típusú, Gumdropnak becézett kocsijáról. A sorozat néhány részét a nyolcvanas években a Móra is megjelentettei tthon, Ragacs Tragacs címmel. Ahogy nézem, online antikváriumban elcsíphetők belőle darabok.

Ez már önmagában klassz, de még érdekesebb, hogy Biro tényleg elkötelezett autóbolond volt, egy sor autókiállításon feltűnt nagy becsben tartott kocsijával, ami még a kétezres években is pöccre röffent és amit kilencven felett is simán elvezetett. Biro és kocsija története az illusztrátor halála előtt még bekerült egy izgalmas dokumentumfilmbe is, amiben Nagy-Britannia legidősebb sofőrjeit mutatták be. És akkor ez lenne a mai plusz, amit szeretettel küldök nektek. Én minden ilyen sztorit nagyon szeretek, mert egyszerűen lenyűgöz, amikor idős emberek magától értetődő természetességgel csinálják tovább azt, amit egész életükben csináltak és az, hogy ez mennyire frissen és épen tartja őket: egyikük másikuk simán 20-25 évvel frissebb a koránál. Az egészet érdemes megnézni, még akkor is, ha Biro feltűnésére 28 percig várni kell

És akkor a Brownie

Hozzávalók a kedvenc kistepsimhez:

18 deka étcsoki (azért ennyi, mert ez pont két tábla Szerecsen és azt nagyon szeretem sütiben)

2 hatalmas tojás

10 deka vaj

130 g cukor                 

60 g liszt

60 g kakaópor

egy jó nagy csipet só

Elkészítés

A sütőt jó előre befűtjük 180 fokra. 

A vajat és a csokit összeolvasztom, alaposan elkeverem és félreteszem. Egy másik edényben a tojást és a cukrot habosítom kifulladásig. Nem vicc, hogy addig: nyugodtan kavarhatod akár 10 percig is, míg habos krém nem lesz belőle. Ha ez megvan, jöhet bele a vajas csoki, ezt az új keveréket további 5 percig érdemes habverővel megdolgozni. Ha ez is kész, akkor az előzetesen összekevert száraz részeket (liszt, kakaó, só) is hozzá lehet keverni, de ezt az én habverőm már nem viszi, olyan sűrű, így csak kézzel keverem bele.

Sütőpapírral bélelt tepsibe öntöm/nyomom/terítem az egészet és betolom a sütőbe. A tetején már 10 perc után ott lesz a klassz kis réteg és ilyenkor jön a trükk, amit ebben a videóban láttam: kiveszem a tepsit a sütőből és párszor a nagy vágódeszkámhoz csapom az alját. Ettől még jobban összeáll és a teteje szépen megrepedezik. Mehet is vissza! Összesen körülbelül 25 perc alatt készül el, de csinálj tűpróbát: itt normális, ha ragad még rá ez és az és nem jó, ha kiszárad. Kész is! Érdemes megvárni, hogy kicsit kihűljön, mert akkor szebben szeletelhető. Ragad, folyik, édes, cokis, isteni. Néha szívből sajnálom az ételeimet, hogy én fényképezem őket. A képen nem jön át, hogy ez tényleg egy isteni brownie.

Egy tepsinyi finomság költsége körülbelül 1200 forint, de simán megéri, mert kilenc tökéletes szelet jön ki belőle.

Ha szereted a blogot, kövess az asszonypajtás instán és facebookon is és gyere főzni az asszonypajtás receptklubba! 

 

 



Szólj hozzá!

Szentségtörő vadas

2021. február 05. 18:53 - BalázsBarbi

Mert a mártás a lényeg

Ciki vagy sem, kifejezetten szeretettel gondolok vissza a menzás kosztra. Ez nem azt jelenti, hogy ne tudnék megkülönböztetni egy friss tésztából, friss paradicsommal készült olaszos finomságot az ovis milánóitól, vagy mindegy lenne nekem, hogy a kenyeremen light margarin van-e vagy vaj, inkább azt, hogy vannak ízek, amik inkább az ovis és iskolai kosztból rémlenek, mert nálunk nem nagyon szerepeltek a menün. A vadas mártás pont ilyen: egy gyerekkori íz, ami nem az otthonhoz kapcsolódik, de ugyanúgy kellemes emlékeket ébreszt. 

20210205_163928.jpg

A vadas édes-savanykás íze nem csak nekem kedves. Lányom is kérte annó, hogy csináljak, de az enyém csak hitvány utánzat lett - legalábbis nem az oviban kapott ízt hozta. Jó ideig nem is főztem, csak az egy időben nagyon divatos mézes-mustáros csirke idézte fel újra ezt az ízemléket. Hogy az oviban hogy csinálták, azt bevallom ma se tudom, de némi átalakítással és finomhangolással mára legalább van egy olyan vadasreceptem, amit megesznek az itthoniak. Úgyhogy örülök.

Meg azért is, mert olyan mákom van ezekkel a zenei betétekkel néha. Hát nem kiderült, hogy Vadas Zsuzsának pont van egy Jó volna még iskolába járni című száma, ami tökéletesen passzol ide? Jó, a kellemes dal előadója nem az iskolai kosztra, hanem az első szerelemre réved vissza: “Az osztályfőnök fia volt az első esetem, de a papájának nem tetszett a magaviseletem.”, de nekem így is tetszik.

Csakúgy, mint a vadasom. 

Az elején azt írtam, hogy szentségtörő vadas és az is, mert nemhogy nem vad, de nem is marha-, még csak nem is sertés-, hanem csirkehúsból készül, ráadásul mellből  - ez így már minősített eset, tudom jól.  De mit csináljak, ha nagyon finom így, hamarabb elkészül és azoknak, akikre főzök, valami ilyesmi ugrik be a vadas szóra? 

Hozzávalók két főre: 

egy kis csirkemell

3 szál sárgarépa

1 szál fehérrépa

kis darab zeller (egy gumó negyede)

egy kis fej hagyma

olaj

2 evőkanál mustár

2 evőkanál méz

3 evőkanál olaj

egy kis doboz tejföl

babérlevél

bors

egy fél citrom leve

Soknak tűnhet a fenti mennyiség, de az a célom, hogy rengeteg szaft legyen, mert az jó.

Az egész azzal kezdődik, hogy a vadas előtti este a vékony szeletekre vágott csirkemellet olajból, sóból, egy evőkanál mustárból és egy evőkanál mézből álló pácba teszem és elpakolom a hűtőbe.

Aznap, amikor vadast tervezek, a zöldségeket és a hagymát megtisztítom, apró kockákra vágom, kicsit sózom és borsozom, egy tepsiben szétterítem, majd rájuk fektetem a csirkemell szeleteket és az egészet 180 fokon körülbelül 25 percig sütöm. Ettől telt ízű és édesebb lesz a zöldség és a hús is megpirul kicsit. Ezután a húsokat félreteszem, a zöldséget pedig egy lábasba pakolom, majd felöntöm annyi vízzel vagy alaplével, hogy jól ellepje őket. Dobok hozzájuk két babérlevelet, sózom az egészet és a zöldségeket teljesen puhára főzöm. Ha ez kész, a babérlevelet kikapom, a levest lepürésítem, majd hozzáadom a tejfölt, a mézet, a mustárt és a citromlevet és ezekkel beállítom az ízét. Ha ez is megvan, visszapakolom a húsokat is és velük együtt főzöm még körülbelül 10-15 percig az egészet. A végeredmény egy édeskés-savanykás krémes szósz, ami a csirkével kifejezetten könnyed, szerintem tökéletes szombati ebéd. 

Zsemlegombócot csináltam hozzá, hogy mégis legyen kicsit vadasosabb, de jó lenne tésztával, tarhonyával, nokedlivel, gnocchival, de még dödöllével is. 

Egy adag ára körülbelül 600 forint.





Szólj hozzá!

Kardamomos minifánkok

2021. február 01. 15:28 - BalázsBarbi

Joghurttal

Bár az évnek bármely szakában ehetnénk, a legtöbbször inkább csak farsang környékén áll neki az ember (én) fánkot sütni. Két okból spórolom ezt a finomságot különleges alkalmakra. Az egyik az, hogy nem szeretek olajban sütni, mert büdös lesz tőle és mindig macera, ha felelősen szeretnék vele bánni utána. A másik meg, hogy néhány darab miatt nem érdemes nekilátni, egy rendes adagból viszont az van, hogy a többiek esznek belőle 1-2 darabot, a többire meg maradok én. 

 

145055017_321230832632333_3909423877218249909_n.jpg

És itt jön képbe a farsang, aminek alkalmából szombaton átjött hozzánk lányom néhány sulis barátnője, így pedig már volt értelme megcsinálni egy rendes, ha nem is óriási adagot.

Ti szerettétek az iskolai, óvodai farsangolást? Én gyerekként és szülőként is igen: eszembe is jut két tök jó jelmez, az egyiket még nekem csinálta az apukám, a másikat meg én fabrikáltam a lányomnak. Nem tudom, iszik-e még valaki Plussz pezsgőtablettát, egy időben nálunk sokszor volt otthon. Szerettem meginni, de még jobb volt (igen, ez bizarr, mert a nyelved sárga lett tőle és szétcsípte a nyáltól is beinduló pezsgés) elnyalogatni, vagy az apró buborékokat szóró italt az arcomhoz tartani. Na, lényeg, hogy apukám jóvoltából egyszer pluszos doboznak öltözhettem farsangon: egy teljesen élethű, feliratokkal díszített, felmatricázott papírhengerben sétálhattam körbe a jelmezes vonuláson. Erről sajnos nem készült felvétel, de itt legalább meg tudjátok nézni, mi az a szükséges plussz!

Ami meg a lányom jelmezét illeti, még oviban volt egyszer, hogy egyik délután hosszú, fekete és ettől kicsit boszorkányos kinézetű szoknyám kapcsán a farsangról kezdtünk beszélgetni és megkérdeztem, hogy mi szeretne lenni legközelebb. Kicsit váratlanul ért, hogy ecset, de azért megcsináltam, és szerintem elég menő lett. Bár engedte volna, nem teszek ide képet, viszont aki épp jelmezötlet szűkében van, annak szívesen elmondom, hogy is nézett ki a dolog. 

És akkor a fánk. 

Nagyon szeretem a hagyományos szalagos fánkot, a másik kedvencem pedig a csörögéhez hasonló formájú kleinur, ami izlandi és amivel akkor találkoztam, amikor bő négy éve csináltam a nyár és vébéváró főzőcske sorozatot. Ennek az izlandi finomságnak a kardamomtól lesz különleges íze és nagyon tetszik benne az is, hogy joghurtot esznek hozzá. Viszont a tésztája elég nehéz és nem voltam benne biztos, hogy osztatlan sikert aratna a vendégeink körében, így született meg a tésztájában szalagos, ugyanakkor kardamomos és reszelt narancshéjas minifánk, amit fahéjas cukorral szórva és joghurttal mártva a legjobb fogyasztani. 

Hozzávalók darabhoz

fél kiló liszt

egy fél élesztő

egy tojás

három evőkanál cukor

két mokkáskanál kardamom

5 deka vaj

3 deci tej

2 ek vodka (lehet épp rum is, azért kell bele, hogy ne szívja meg magát annyira olajjal a cucc)

1 narancs reszelt héja

a szóráshoz fahéj és porcukor

mellé mézes joghurt

 

Az élesztőt a langyos, cukros tejben felfuttatom. Egy edényben összekeverem a lisztet, a narancshéjat és a kardamomot, majd hozzáadom a tojást, a tejet és a vodkát, ezután az élesztős tejet és nagyon alaposan kidolgozom fakanállal, addig, míg el is válik az edény falától. Lesz vele meló.

Kiveszem az edényből és csak ekkor dolgozom bele a puha vajat. Szuper ruganyos, puha tészta lesz belőle. Félreteszem és körülbelül háromnegyed óráig kelesztem. Ha megkelt (nagyon szépen feljön és olyan puha lesz, mint egy felhő) nagyjából centi vastagra nyújtom és apró szaggatóval (jelen esetben feles pohár) kis karikákat szaggatok belőle, a tetejükbe ujjammal nyomok egy kis mélyedést. Ezután konyharuhával lefedem őket és felteszem melegedni az olajat. Ha az olaj kellően meleg, de nem forró (nem szabad tűzforróra csinálni, mert a fánk hamar megég és a belseje nyers maradhat, én a hatos és hetes fokozat közt váltogattam) mélyedéssel lefelé beleteszek néhány fánkot. 1-2 perc fedő alatti pirulás után megfordítom és készre sütöm őket, majd szűrőben csepegtetek. (Ez utóbbi szerintem önmagában lájfhekk, lehet, hogy sokan csinálják így, de nekem nagyon nagy fordulat volt, amikor valakinél láttam, hogy nem szalvétára meg papírtörlőbe csepegtet, hanem szűrőben.)

A kész fánkokat fahéjas porcukorral szórom meg és mindenkit arra bíztatok, hogy tunkolja bele a mézes joghurtba is. 

 

Filléres: darabárat nem számoltam, de az egészre nem költöttem 600 forintnál többet joghurtostul, vodkástul, narancshéjastul. 

 

Ha szereted a blogot, kövess az asszonypajtás instán és facebookon is és gyere főzni az asszonypajtás receptklubba! 

Szólj hozzá!

Currys és kókuszos sültkarfiol krémleves

2021. január 27. 13:03 - BalázsBarbi

A neve bonyolultabb, mint maga az étel

Kár, hogy a múltkor mondtam, hogy magamhoz képest kevés levest teszek fel ide, mert azóta meg csak az van, elnézést. Tervezek majd figyelni arra, hogy ne legyen unalmas a menü, de addig is engedjetek meg még egy levest, mert isteni. 

 20210127_123855.jpg

Két klassz alapanyag is van benne, a kettő együtt meg - bosszantó fordulattal - több, jobb mint a részek összege. Az egyik a karfiol. Eleve szeretem az összes hagyományos, magyaros formáját (legjobb a prézlis, második a rántott, harmadik a leves), hát még, amikor curryben, vagy mint most, egy klassz krémlevesben talál magának helyet. Szeretem, ha a levesben teljesen puha, de azt is, amikor a panír alatt még harapható (nem szoktam előfőzni.)

A másik a kókusz, most épp kókusztejszín formájában. A kókuszt azért kedvelem, mert úgy egzotikus, hogy közben nem tudsz vele melléfogni. Finom az ananász is, de az ananászízűnek szánt dolgok kifejezetten rettenetesek, a konzerv meg túl cukros. Menő a mangó, de eddig ahányszor (legyen mondjuk három és lehet, hogy nem ettem jót) megkóstoltam, nem értettem, miért nem eszem inkább éretlen barackot, vagy répát jóval kevesebb pénzért. A kókuszt viszont minden kapható formában szeretem. 

Eleve klassz ugye édességnek. Erre aligha kell jobb bizonyíték, mint gyerekkorom egyik kedvence a kék papíros, majmos kókuszos, amit nagy és vastag kockákra lehetett törni, és aminek innen nézve nem túl pc a csomagolása. Vagy a világ egyik legjobb édessége, a burfi, amit sajnos - bár nagyon szeretném lekoppintani az éttermi verziót - nem tudtam még jól megcsinálni itthon. Aztán klassz nyersen is: az olaszoknál vettünk párszor a tengerpari árustól, aki egy nagy hűtőtáskával járja a partot és ordít, hogy cocco bello, vagy műsort ad, mint ez az úriember. És végül még egy kókuszos dolog, amit szeretek: csemegének, és hogy jó kedvünk legyen, hadd tegyek ide egy tök jó számot a Kid Creole & The Coconuts-tól, ami egyrészt azért menő, mert születésem évéből származik, másrészt nagyon jó dal, harmadrészt remekül bizonyítja, hogy a legérdekesebb dolgokat nem a sulis angolórákon, hanem zenékből meg filmekből tanulja az ember. Mert hiába vannak a klipben rendes galambok, a stool pigeon nem sza*ógalambot, hanem besúgót, spiclit jelent és a cím és szöveg remekül meg Kid Creol maffiózó imázsához. Ja, amúgy meg tök olyanok, mint az R-GO, nem? 

 

És akkor a leves: 

Hozzávalók két főre: 

1 kisebb karfiol

1 kis fej hagyma

1 kis konzerv kókuszkrém

1 evőkanál vaj


currypor/paszta

egy lime fele

Elkészítés:

Ezt a levest nagyon egyszerű elkészíteni, viszont  a fűszerezéssel bőven lehet kísérletezni sokfelé, nagyon finom curry nélkül, szerecsendiósan is, azt, hogy krémleves legyen a karfiolból épp egy szerecsendiós bbc receptből vettem. 

A karfiolt rózsáira szedem, vagy tetszés szerint felaprítom és sütőben magas fokozaton kb. 20 perc alatt megsütöm. Piruljon nyugodtan, ettől nem lesz gyengécske akkor se, ha - mint most én - nem alaplével öntöd fel. Közben egy kis fej hagymát apróra vágok és vajon pirítani kezdek, majd hozzáadok kb. egy teáskanálnyi curryport és jöhet rá a sült karfiol. Együtt is összepirítom őket, majd felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje az egészet (bő fél liter) és meg is sózom. Teljesen puhára főzöm a karfiolokat, majd botmixerrel pürésítem a cuccot, hozzáadom a kókuszkrémet, azzal is főzöm kicsit, végül beállítom az ízét, ami kis plusz sózást jelent esetleg és azt, hogy belefacsarom a lime levét. Nagyon tartalmas íze lesz, olyasmi, mint egy pad thai. Van benne egy kis kesernyés, pörköltmogyorós íz, meg a zöldség, a kókusz, na meg a lime, nagyon tartalmas, én csak pirítóst ettem hozzá. Egy adag ára kb. 500 forint.

Ja, a kép nem adja vissza, hogy milyen szép pisztáciaszíne van, pedig de.

Ha szereted a blogot, kövess az asszonypajtás instán és facebookon is és gyere főzni az asszonypajtás receptklubba! 

 

Szólj hozzá!

Gulyásleves

2021. január 24. 13:44 - BalázsBarbi

Vörös, ízes és laktató

Napok óta motoszkál a fejemben, hogy gulyáslevest kellene csinálni, de csak ma láttam neki, mert meg akartam várni, hogy megfelelő tér és idő is legyen hozzá. Na nem mintha bonyolult volna, de azért - ha marhából van - jó sokáig fő és szerettem volna szépre is csinálni: nem elsietve, hanem csinosra vágott zöldségekkel, pöpec módon megtisztított húskockákkal és mélyvörös színnel. 

 

20210124_131740.jpg

A gulyásleves különben az egyik első olyan étel volt, amit saját háztartásomban is meg szerettem volna főzni, de csak arról volt elképzelésem, hogy hagymásan, paprikásan kéne kezdeni, meg kockára és karikára vágva kell majd sorban beletenni a hozzávalókat. Azért már a pótanyukámat kellett felhívnom, hogy megmondja, mik azok a fűszerek, amiktől olyan íze lesz, amilyen; az enyémet azóta a rengeteg (szerintem az övénél több) kömény teszi. Mindjárt rá is térek a receptre, de addig is jó ebédhez szól a nóta jelleggel ideteszem a Talpuk alatt fütyül a szél című eastern/gulyáswestern "soundtrack" videóját. Míg végighallgatjátok, pont fel lehet aprítani a zöldségeket meg a húst.

Szomjas György filmjét még tavaly előtt nyáron láttam, nagyon tetszett, örülök, hogy most eszembe jutott, mert valamelyik nap tuti újranézem. Elképesztő hangulata van. Törvényen kívüli sztori: bizonyos Farkos Csapó Gyurka lelép a börtönből és visszamegy garázdálkodni a tanyavilágba, hogy bosszút álljon azokon, akik feladták, személyes történetét közben a puszta népének kínlódós mindennapjai körítik. De nem is a sztori a lényeg, hanem a feeling: Sebő Ferenc szuper zenéje és Ragályi Elemér hihetetlenül jó képei visznek el oda, ahol az idő egyrészt ólomlábakon jár, másrészt viszont élet és halál kérdések dőlnek el fél pillanat alatt és ahol olyan kilátástalan hidegek és havak vannak néha, hogy az ember a meleg lakásban ülve is hideglelést kap. Az egész olyan, mint egy ballada: baljós, lassú és a zsigereidre hat. A puhán jóképű Bujtor inkább kivételt erősítő szabály, a filmben amúgy szép (Vladan Holec) és csúnya fickót (Djoko Rosić, Reviczky Gábor, Szilágyi István) egyaránt baltával faragtak és szerintem ez a legjobb az egészben. 

És akkor a gulyásleves

Hozzávalók két főre

20 deka marhahús (nagyon büszke voltam magamra, hogy mertem ennyit kérni a hentestől, amúgy csodaszép hús, amit combként árultak)

1 termetes sárgarépa

1 méretes fehérrépa

1 kapitális krumpli

1 nagy fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

1 teáskanálnyi kömény

bors

két babérlevél

1 evőkanál zsír

pirospaprika (bőven)

1 TV paprika

1 nagy vagy több kisebb paradicsom

Ha szeretnétek csipetkét/nokedlit: egy tojás és liszt

Először előkészítek mindent, hogy utána menőn már csak borogatni kelljen a hozzávalókat. A hagymát nagyon apróra vágom, a fokhagymát zúzom. A paradicsomot és paprikát aprítom, a húst kis kockákra, a répákat karikára, a krumplit szintén kockára vágom. Ha ez megvan, egy lábosban megolvasztom a zsírt, majd jön a kömény, hagyma, fokhagyma. Rádobom és alaposan megpirítom a húst, majd jöhet a só, bors, paprika és paradicsom, fűszerpaprika és kicsi víz. Ezt a rövidebb levet többször (szerintem négy ötször is megtettem) elfőzöm, mindig újra visszapótolom sűrű pörkölt alapot készítve. Ha a hús már kezd puhulni (nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez kb. két óra elteltével történik), felöntöm hét deci vízzel, és hozzáadom a répákat is, majd kb 5-10 perc múlva a krumplit is. Csipetkét tépdesek, majd ha meguntam, ugyanabból az anyagból nagyobb göböket szaggatok bele.

Isteni: a szaft olyan tartalmas, hogy már majdnem ragu, a hús karakteres ízű, a zöldségek kicsi édeskés beütést is adnak hozzá, az üres levén el tudnék lenni a világ végéig, csak adjon valaki elég kenyeret hozzá.

Igen, a marhahús drága, de ha onnan nézem, hogy egy főre csak 10 deka van benne, 600 forintnál tutira nincs többen ez az adag, cserébe finom, kiadós, semmi glutamát és más trükk, és max. egy palacsinta vagy egy kis madártej kívánkozik utána.

Ha szereted a blogot, kövess az asszonypajtás instán és facebookon is és gyere főzni az asszonypajtás receptklubba! 



2 komment

Lasagne, ahogy én szeretem

2021. január 20. 15:05 - BalázsBarbi

És ahogy ti is szeretni fogjátok

A lasagnét nem kell reklámot csinálni: tésztaőrültek és húsimádók egyaránt szeretik mindenféle hátszél nélkül is, ha pedig lasagnéről van szó (hiába utal a név inkább a tészta formájára), a legtöbben a bolognai raguval készült változatra gondolnak. Ennek egy verzióját el készítettem én is. De nyugodtan lehet variálni; ebben az ételben éppen az a jó, hogy számtalan megközelítése lehet és csak igen komoly mesterkedésekkel lehet elrontani a végeredményt. Max a fotókat.

20210120_101428.jpg

Ha már változatok, és ha már magam is friss tésztából készítem, engedjétek meg nekem, hogy felhívjam a figyelmeteket az interneten jelenleg fellelhető legklasszabb tartalomra. A Pasta Grannies, vagyis Tészta Nagyik elnevezésű youtube csatornáról van szó, ami annyira tartalmas, kedves és menő, hogy bármikor helyrebillenti az ezekben a hetekben egyre gyakrabban megboruló lelki egyensúlyomat. A videósorozatot egy Vicky Bennison nevű blogger-szakácskönyvszerző csinálja, és a lényeg, hogy keresztbe kasul járva az Olaszországot, videókat vesz fel olasz nagymamákkal, akik megmutatják neki, hogy kell csinálni konyhájuk legfinomabb tésztaételeit. Ha lehetne három kívánságom, vagy legalább egy maradna azon kívül, hogy hosszú, boldog életet, a második az lenne, hogy hadd legyen ez a foglalkozásom.

A sorozat egyik részét, amiben épp lasagne készül, be is teszem ide. Elsősorban témája miatt választottam (mert amúgy telis-tele az oldal jobbnál jobb receptekkel, bármit ideilleszthettem volna), másodsorban meg azért, mert a hölgy, akik készíti, egyszerűen lenyűgöző. A 91 éves Maria nemcsak magára süt-főz, de boltot vezet és delikátjában naponta készít friss ételt a kuncsaftjainak is. (Az olaszoknál ilyen melegkonyhás delikát-szerűséget én is láttam, az italok és szendvicsek mellett van 2-3-4 féle főétel, amit nem túl nagy adagban helyben főznek és ebédidőben pikkpakk el is fogy. Olyasmi, mint a Gustoban szokott lenni.)

Szóval Maria az itt bemutatott lasagnétt, aminek a tésztájában spenót is van, 91 évesen is maga gyúrja, főzi és süti, és engem ez egyszerre lenyűgöz, feldob, megnyugtat és ámulattal tölt el. 

És akkor elmondom azt is, én hogy csinálom a lasagnétt, amiről nem állítom, hogy a világ legbármibbje, viszont nagyon-nagyon finom! Az alaprecepthez képest eltér pár helyen, az egyik, hogy besamelt nem teszek bele, mert nem szeretem, a tejes, krémes íz viszont belekerül némi tejszín segítségével. A másik, hogy a szószt nem főzöm hosszú ideig, ellenben magát a lasagnét lassan sütöm. A harmadik változás sajtügyi: csak a tetejére teszek és csak mozzarellát. Ja, és van benne egy pici kolbász is. Nyugi, ettől kicsit sem lesz magyaros, viszont még teltebb, testesebb lesz az íze. 

Ami az adagot illeti, ebből két arató kényelmesen jól tud lakni, úgy megtölti a flódnis kistepsit, szépen le is csurgott az oldalán.

Hozzávalók a tésztához: 

10 deka liszt

egy nagy tojás

mokkáskanál só

Hozzávalók a raguhoz:

20 deka darált hús

egy szál répa

egy pici zellergumó (nem különösebben szeretem a szárzellert)

5 deka kolbász

1 doboz passata

1 doboz tejszín

3 evőkanál olívaolaj

bors

oregánó

szerecsendió

bazsalikom

mozzarella 

Mielőtt a tésztának nekifogsz (nem nagy dolog, csak nem akarom, hogy ez vegye el a kedved): szerintem simán vehetsz kész tésztát is ám! Van száraz verzió, azt egy kicsit elő kell főzni, és néha lehet nagyobb boltokban kapni "frisset", és tök jó lesz a lasagne úgy is. Csak ha már itthon vagyok és amúgy meg próbálok olcsóbban főzni, akkor miért ne csinálnám meg én a tésztát is?

A tésztát összegyúrom (összekeverem a lisztet és a sót, kupacot csinálok és a közepére ütöm a tojást, majd gyúrni kezdek), aztán négy egyforma részre vágom és addig küzdök, míg négy papírvékony (tényleg) tésztalapom lesz belőle. Először úgy fog tűnni, hogy nem lesz akkora, de kis kitartás és lesz! Én úgy csinálom, hogy a gombócot először a kezemmel négyszögletesre igazítom és csak utána kezdem el nyújtani. Amikor úgy érzem, hogy már lehetetlen a sodrófával tovább lapogatni, akkor kézzel óvatosan meghúzom kicsit és után megint jöhet a sodrófa. A kész lapot bemérem a tepsibe, ha itt-ott kisebb vagy nagyobb, akkor vágok belőle, hozzátoldok és megint nyújtok.

A raguhoz olajon megpirítom a hagymát és a fokhagymát, majd hozzáadom az apró kockákra vágott zöldséget ( jobb lett volna lereszelni, de így is jó), a kolbászt és a darált húst. Megpirítom a keveréket, majd hozzáadom a paradicsompürét. Egyszer összeforralom, majd hozzáadom a tejszínt és sózom, borsozom, szerecsendiót, oregánót és bazsalikomot adok hozzá.

Elkezdem a rétegezést: alulra ragu kerül, majd tészta, ragu, tészta a végtelenségig. Maradjon egy kicsi ragu a tetejére is. Ha ez is megvan, mozzarella sajtot morzsolok a tetejére és a 150 fokos sütőben 1,5 órát sütöm. Ha kész, nem vágom fel azonnal, hanem türelemmel várok, hogy hűljön és összeálljon kissé.

Ja, és az ára. Azt nem állítom, hogy olcsó, mert a sok kis összetevőből azért elég jól kijön az ára. Ha viszont azt nézzük, hogy milyen lasagnét kapunk ugyanilyen áron, vagy ugyanilyen finomért mennyit kell fizetnünk, ha nem magunknak készítünk el, a végén mégis csak nekünk áll a zászló. 

Egy adag ára kb.850 forint.

Ha szereted a blogot, kövess az asszonypajtás instán és facebookon is és gyere főzni az asszonypajtás receptklubba! 

Szólj hozzá!

Tejszín nélkül is selymes raguleves

2021. január 17. 15:41 - BalázsBarbi

Citrom, kapor és tojássárgája

Ahhoz képest, hogy alapvetően milyen leveses vagyok, eddig viszonylag kevés ilyesmi került ki a blogra, így azt hiszem, ideje törlesztenem kicsit ebből az adósságból. Annál is inkább, mert a legjobban hidegben, sőt zimankóban, mondjuk egy kiadós kirándulásról vagy fárasztó munkanapról megtérve tud esni egy tartalmas, ízes és esetleg krémes finomság. 

 

10.jpg

 

Ebédre sokak kedvencét, ragulevest főztem az én verziómban. Ez is selymes, savanykás, telt és izgalmas, miközben nagyon könnyű elkészíteni és csak három apróságban más. Egyrészt gombát nem szoktam tenni bele, másrészt tárkony helyett kaporral készül, a harmadik pedig a tejmentesen étkezőknek jöhet jól: nem habarással vagy tejszínes sűrítéssel csinálom, hanem tojássárgája teszi kicsit testesebbé, úgy mint a görögök citromos-rizses levesét, az avgolemonót. 

Más. Nagyon szeretem a régi szakácskönyveket, mert sok dolgot elmondanak nemcsak arról, hogyan főztek, de arról is, hogyan éltek és hogyan gondolkodtak alapvető dolgokról régebben. Karácsonyra például megkaptam a férjemtől Vízvári Mariska színésznő szakácskönyvét - helyesebben egy utánnyomást, és nagyon jókat mosolyogtam rajta, az Asszonypajtás instán le is írtam, hogy miért. Nemrég pedig szembejött velem egy másik izgalmas munka is, ami egyből bevásárlólistám élére került és amiről nektek is elmondom, amit tudok. 

Az 1902-ből származó A Hét szakácskönyve című munkáról van szó, aminek előtörténete is nagyon izgalmas. Ignotus, aki hosszú évekig A Hét című folyóirat egyik fontos munkatársa is volt és legközismertebb álneve mellett Pató Pálként,Tar Lőrincként, Koraxként, Globetrotterként, Piktorként is írt, 1893-ban Emma aláírással és ”női szemmel” kezdett a kor társadalmi ügyeire, kultúrájára és minden izgalmas témára reflektálni a lapban. Emma asszony leveleit összegyűjtve ki is adták, Kardos Péter a gyűjteményhez írt előszavából pedig az is kiderül, miért is volt égető szüksége a lapnak erre a karakterre.

“Talán maga az ötlet sem Ignotustól származik, hanem A Hét főszerkesztőjétől és kiadójától, Kiss Józseftől, aki nagyon is tudta, hogy bármekkora legyen is a verselgető idealisták, hevülő diákok, minden új után kapó lelkes fiatalemberek száma, a lap egyetlen biztos, rendíthetetlen olvasóközönségre számíthat minden körülmények között: a hölgytársadalomra. Serdülő, szép káprázatok iránt fogékony fiatal lányoknak az apjuk fizet elő A Hétre, férjük mellett unatkozó, vágyakozó, ideges asszonyoknak maga a férj. Kell hát hogy legyen a lapnak olyan munkatársa, aki a törzsközönséget képviseli. “

Az olvasók imádták Emmát, azt pedig különösen, amikor 1901-ben felhívást kaptak, hogy küldjék be kedvenc neki receptjeiket. A lelkesedést jól mutatja, hogy a következő évben el is készült a beküldött recepteket gyűjtő szakácskönyv, amiben többek közt olyan ismert asszonyok, és urak láthatták viszont ételleírásaikat, mint Bródyné Fehér Judit, Fadrusz Jánosné Deréky Anna, Erdős Renée, Vészi Margit vagy épp Tömörkény István. Országomat ezért a könyvért, hát már az alcíme is milyen cuki: A Hét pályázatára beérkezett reczipékből!  Az antikvárium.hu-n az eredeti borítót is meg lehet nézni.

19200352.jpg

 

És akkor a leves. 

Hozzávalók két főre:

10 deka csirkemell (hús nélkül is épen ilyen finom egyébként)

2 evőkanál olaj

egy kis fej hagyma

egy-két (három) gerezd fokhagyma

egy szál répa

egy szál fehérrépa

negyed brokkoli rózsákra szedve, a rózsák keresztben elvágva

10 deka borsó (fagyasztott)

5-10 deka száraztészta (attól függ, mennyire szeretnéd tésztásra)

2 nagy tojás sárgája

egy citrom

kapor

bors

 

Az olajon megpirítom a nagyon apróra vágott hagymát és fokhagymát. Fontos, hogy jó apró legyen, az elején kis vizet is öntök hozzá, amit egyszer elfőzök, mintha pörköltszaftot szeretnék csinálni.  Erre jön a kis kockákra vágott csirkemell, majd a friss zöldségek. Kicsit pirítom őket, majd sózok és jöhet a borsó is. Ha minden átpirult, felöntöm alaplével, borsozom, reszelt citromhéjat és kaprot adok hozzá (ha lett volna itthon friss, naná, hogy azt raktam volna). Amint minden megpuhult, a két tojássárgából és a citrom levének feléből krémet készítek, majd ehhez teszek hozzá néhány kanállal a levesből, hogy felmelegítsem a keveréket, majd lassan, vékony sugárban a meleg, de nem forró, pláne nem lobogó levesbe keverem. A cél hasonló, mint a carbonara esetében: ne legyen rántotta. Ha ezzel is megvagyok, ellenőrzöm az ízét: jó, ha karakteresen kapros, savanykás, hiszen a tészta még csak most jön majd, azt ugyanis külön főzőm és csak tálalás előtt teszem bele, mert nem akarom, hogy elázzon, illetve újramelegítéskor szétfőjön. 

Lehetséges variációk:

Alap, hogy nagyjából bármilyen zöldséggel működik, tavasszal jöhet a karalábé és az újkrumpli is, tészta helyett rizs is mehet bele (ez van a görög levesben amúgy), de simán szaggatnék bele nokedlit is. Vega változatban is nyugodtan készítsétek el, halkan mondom, hogy a natúr csirkemell ízben úgysem sokat tesz hozzá, leginkább is azért van benne, hogy a férjem is megegye. És persze vegán is lehet, ha mondjuk kókuszkrémet tesztek hozzá. 

Ja, és az ára is jó, többek közt azért, mert nem kell beleborítani egy kétdecis főzőtejszínt. Egy adag, szokás szerint ráhagyással számítva kb. 350 forintra jön ki. 

Ha szereted a blogot, kövess az asszonypajtás instán és facebookon is és gyere főzni az asszonypajtás receptklubba! 



Szólj hozzá!

Gerslirizottó kellel és pesztóval

2021. január 13. 15:28 - BalázsBarbi

Krémes és izgalmas

Képzeljétek, az Asszonypajtás szerepelni fog a Borsban, illetve annak egy mellékletében, ahol három februári receptet fogok majd mutatni. Nyilván izgulok, mert itt ugye nincs olyan, hogy upsz, véletlenül elírtam valamit, javítom, és igazából azt se tudom, kik fogják olvasni, de nagyon örülök a lehetőségnek. Annak meg még inkább, hogy miközben azon morfondíroztam, milyen ételeket főzzek ide, létrejött egy klassz receptet, amit most meg is osztok veletek.

 

139119263_771284540130041_3232781632279336475_n.jpg

 

 

Egy gerslirizottóról van szó, amiben nagy örömömre el tudtam sütni a múltkori óriáskel maradékát is. Igaz, hogy abból eredetileg ribollitát akartam készíteni, de ami késik, nem múlik. A gersli az egyik kedvenc gabonám, pedig sokáig azt hittem, hogy azt csak kutyák eszik, mert a nagymamám - akik nagy állatbarát volt és rengeteg kutyát tartott, akik ráadásul szerelembe is estek egymással és egyre többen lettek -  az ebeknek főzött rendszeresen gerslit illetve néha burizst, mindezt egy bácskai néven futó hurkaszerű felvágottal. Pedig a gersli messze nem csak az ebgasztronómiában állja meg a helyét! Egyrészt nagyon egészséges (bár azért tápérték adatokért ne engem keressetek), olcsó és szuper állagúra fő, ráadásul van egy kicsi diós, vagy nem is tudom, hogy mondjam zamata, ami igazán különlegessé és karakteressé teszi. Mindjárt meg is mutatom, hogy készítettem gersliből tök finom rizottót. Nézzétek el nekem, de ma nagyon rohanok, mert cikket kell írni, értekezlet is lesz, meg minden, szóval szokásos extrának csak egy klassz "kutyás" dalt, a Hound dogot teszem be ide, de legalább nem Elvistől (nem mintha nem lenne szuper), hanem első előadójától, aki lényegesen kevesebbet keresett belőle, mint Elvis.

Nekem sokkal jobban tetszik ez a verzió, mert pont egy ilyen karakter (meg amúgy is, mindenképpen nő) szájába való a szöveg, legalábbis elképzelem az összes léhűtőt, akik egy ilyen fejmosás után tuti nem mernek Big Mama szeme elé kerülni. És ez így is van jól! Mennyire nagyon dögös az egész így, ahogy van?

A rizottóról meg még annyit, hogy persze ez csak idézőjelben rizottó, mert nem is rizs, és nem is úgy főztem, mint a rizottót szokás, de az élmény nagyon hasonló!

Pesztós gerslirizottó kellel 

Hozzávalók két főre:

10 deka gersli 

5 deka vaj

1 deci tejszín

2 evőkanál zöld pesztó

10 deka kelkáposzta vékony csíkokra vágva

bors


Elkészítés:

A gerslit sós vízben megfőzöm. Be lehet áztatni előző este, ekkor rövidül a főzési idő, de áztatás nélkül is puhára fő körülbelül 40 perc alatt. Nagyon sok vizet felvesz, ezért jó négyszeres mennyiséggel indítok ha nem áztatok, és érdemes ellenőrizni a gersli állagát még egyszer, ha elfőtte a vizet. Ha a gersli kész, serpenyőben kevés olajon megfonnyasztom a kelt. Picit sózom, borsozom. 

Na ebből a kettőből és pár krémesítő alapanyagból áll majd össze a "rizottó", amit csak közvetlenül tálalás előtt állítok össze: a kész gerslit felteszem melegedni,  hozzáadom a vajat, körülbelül egy deci tejszínt, majd a pesztót, ezt összekeverem, hogy rizottószerű, krémes állagot kapjak, majd hozzákeverem a kelt is. Ha szükséges, pici vízzel/alaplével könnyíthetek rajta.

A végeredmény: krémes szószban úszó rágható ki gömbök, néhol meg egész kicsikét még roppanós, kesernyés levelek. Sokkal sokkal finomabb mint amennyire fotogén! 

Egy adag ára körülbelül 300 forint. 

Ha szereted a blogot, kövess az asszonypajtás instán és facebookon is és gyere főzni az asszonypajtás receptklubba! 

 

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása